Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Középkori Városok

2014.03.16

 • A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés amely technikai és módszerbeli újításokat hozott (szügyhám, nehézeke, patkó, két- és háromnyomásos gazdálkodás) a 11-12. században kiteljesedett. Korábban Nyugat-Európa kétharmadát erdők borították, a 13. századra ezek helyét szántók foglalták el.

• A fejlődés oka a népesség nagyszámú növekedése volt
• Okai: technikai újítások, valamint az újabb termőterületek szerzése voltak. Az emberek egészségesen táplálkoztak => visszaszorultak a járványok. Európa lakossága a kétszeresére emelkedett.
• Éghajlat is megváltozott => melegebb lett, melynek hatására északabbra húzódott a gabona- és a szőlőtermesztés határa.
• A lakosság gyarapodása nagy vándormozgalmat indított el. Nyugat-Európán belül az addig lakatlan területeket (mocsarak, erdőségek) vették birtokba, másrészt tömegek indultak Közép-Európa szabad földjei felé, ahol a fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező telepeseket (hospesek) szívesen fogadták.
• A mezőgazdasági árutermelés fejlődésének következtében felesleg jött létre, ismét megjelent a pénzforgalom, mindez elősegítette a városok kialakulását.

A városok kialakulása:

 a város egy nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülése - az érett középkorban a városok kialakulását a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé - a városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, vérak és egyházi centrumok közelében, utak találkozásánál, folyami átkelőknél és általában közel a távolsági kereskedelem útvonalaihoz. A városnak a feudális államban különleges helyzete volt àkiváltságokkal rendelkezett - a városi jog elemei: · önkormányzat joga: általában a városlakók közössége, a kommuna harcolta ki a város birtokosával szemben bíráskodási jog: szabad bíróválasztás és bíráskodás a város területén és a város lakói felett gazdasági jellegű jogok: piactartás, adók egyösszegű fizetésének joga  birtokjog: a városnak lehettek falvai, jobbágyai · kegyúri jog: szabad plébánosválasztás - a városok a X-XIII. század között Észak-Itáliában, Franciaországban, Angliában, Flandriában és a Baltikumban jöttek létre nagy számban - az átlagos város 4-5 ezer között mozgott, a nagyvárosokban 10-15 ezer.

2.) A városok típusai:

Három fő típust különböztetünk meg.

Agrárvárosok:

Lakói többnyire mezőgazdasággal foglalkoztak, nagy részük a földesurak fennhatósága alatt maradt és csak a bíráskodási jogot vívták ki

Ipari és kereskedővárosok:

Termékeiket a város környékén érvényesítették, általában kivívták a teljes önkormányzatot csak a földesúrnak adóztak.

Távolsági kereskedelemre berendezkedett városok:

Ezek voltak a legnagyobb városok a korban, szintén az uralkodó fennhatósága alatt

3.) A városi társadalom:

A kereskedők eleinte átmeneti szálláshelyként használták a városokat, majd tömegesen telepedtek le. A falusi kézművesek eleinte csak a szükséges anyagokért mentek a kereskedelmi központokba  majd állandó lakhelyükké váltak így egész iparágak (pl posztókészítés). A városokba költöztek a városlakó szabad ember volt, minden megkötöttség nélkül rendelkezhetett tulajdonával a városban töltött 1év és 1 nap után a jobbágy is megszabadulhatott kötöttségeitől. Mindenkinek kellett vagyonának arányában adót fizetni. A városba lakók kisebbik részének volt polgárjoga àlpolgárjogot általában csak ingatlantulajdonosok szerezhettek, elsősorban iparűző mesterek, kereskedők, háztulajdonosok A város irányítása a leggazdagabb polgárcsaládok (patríciusok) kezében volt, ők alkották a városi vezető testületet (szenátus, városi tanács) és közülük kerültek ki a polgármesterek A városlakók nagy része polgárjog nélküli szegény volt (plebejusok) akik alkalmi munkából, földművelésből éltek Egy-egy iparág kézművesei a XII. századtól megkezdték monopolizálni a városok zárt piackörzetét à az idegen árúkkal szemben és a minőség védelmében céhekbe tömörültek. A céhek kiváltságait a városi tanács is elismerte. Elérték hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartotók értékesítették termékeiket à lehetetlenné tette a céhen kívüli kézművesek tevékenykedését A XIII. században megkezdődött a céhek hierarchizálódása (céhmester, legények, inasok - a városokban sokféle kézműves foglalkozást űztek à pl. takács, szőnyegszövő, textilfestő, cipész stb.

4.). A város felépítése:

A városokat általában fallal vették körül, igen szűk utcák (sikátorok) voltak, amelyek nem voltak kikövezve, nem volt közvilágítás sem, nem volt csatornázásà a szennyvíz az utcán folyt a szemét és ürülék is. A zsúfoltság és a kedvezőtlen higiéniai viszonyok kedveztek a járványok kialakulásának. A piactér volt általában a központ, itt állt a városháza és a templom. A házak általában kőből épültek,de északon a faépületek túlsúlya a jellemző és ez igen tűzveszélyes volt. A földszintes épülettől a több emeletes lakótoronyig sokféle háztípus létezett.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.