Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Iszlámok

2014.03.16

 Kialakulása:

Az arabok egy része kereskedelemmel foglalkozott, ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat, valamint jelentős volt a közvetítő-, és átmenő kereskedelem is. A karavánutak mentén városok alakultak, ezek egyike volt Mekka. Itt élt Mohamed, aki kereskedőként beutazta Arábiát, közben megismerkedett a zsidó, a keresztény és a pogány arab vallással, melyekből sokat merített. Kr. u. 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte, hogy Isten, Dzsibril (Gábriel) arkangyal útján álmában kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait.

Követőkre lelt a szegények között, mivel a vallás ellenezte az uzsorát, támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. Összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel, ezért híveivel együtt 622. júl. 16-án Jaszrebbe kellett vonulnia (Mohamed halála után kapja a Medinat-al-Nabi, azaz a próféta városa – ma Medina – nevet). A Mekkából való kivonulás (hidzsra) éve vált a mohemedán időszámítás kezdetévé.

A Mekkai kereskedőréteggel kiegyezve (mekkai zarándoklat) óriási iramban kezdődik meg ekkortól a vallás terjedése.

Az iszlám követőit muszlimoknak (a török területeken élőket muzulmánoknak) nevezik. A Hispániába (711-ben) benyomuló muszlimokat móroknak, más néven szaracénoknak nevezik. A magyarok történetírásukban e vallás követőit izmaelitáknak, böszörményeknek nevezik.

A vallás nagyon sok elemben hasonlított a keresztény és zsidó tanításokhoz: mindegyik monoteista vallás, melynek alappilléreit könyvekben jegyzik le (Korán, Tóra, Ótestamentum). Alaptételeiben – úgy, mint a bűnbeesés, Paradicsomból való kiűzetés, Ábrahám kivonulása Egyiptomból – megegyezik a többi vallással. Emellett fontos szerep jut a nemtelen angyaloknak, közülük is Gabrielnek, aki kinyilatkoztatja Mohamed számára Isten akaratát. Az angyalok mellett még az ősatyák játszanak fontos szerepet, közülük is Ábrahám bír jelentőséggel, akinek Hágárral megkötött házasságából születik Izmael (innen jön az izmaeliták), így az iszlám Ábrahámot tekinti a vallás és Mekka alapítójának.

Az iszlám követői Mohamedet tekintik a legnagyobb és egyben a legutolsó prófétának, aki Jézusnál is nagyobb jelentőséggel bír. Elődei: Noé, Mózes, Dávid, Jézus. Mekkából való kivonulása után Mohamed létrehozza az iszlámon belül az Ábrahám-vallást, melynek lényege, hogy Jeruzsálem a kibla (imairány), ám a zsidók ezt nem fogadták el, így Mohamed kénytelen volt változtatni. Így lett Medina, s később újra Mekka az ima iránya. (Ma a Kába kő.)

A pogány arab hitvilágban fontos szerepe volt a Kába kőnek.

E vallásban fontos szerepet kap a dzsihád is. Ez szent háborút jelent, de nem fegyveres hitterjesztést. A dzsihád pontos jelentése belső háború, a társadalmi igazságosságért folytatott harc. Fegyveresen csak akkor terjeszthető a hit – a Korán szerint –, ha arra a megtámadott fél okot szolgáltat, azaz harcot kezdeményez.

Mohamed a vallás alappilléreit a szent könyvben, a Koránban fekteti le. A Korán 114 fejezetből (szútra) áll. Ehhez kapcsolódnak még Mohamed megjegyzései, kiegészítései (hadísz, szunna).

Az iszlám öt pillére:

1. Hitvallás (saháda)

Az iszlám vallásgyakorlatának egyik legfontosabb tétele a hit megvallása. Az iszlám felvételekor az új muszlim elmondja a sahádát (tanúsítás), amely a következőképpen hangzik:

Tanúsítom, hogy nincs más isten Allahon kívül, és tanúsítom, hogy Mohamed Isten küldötte. Ezt a muszlimok minden ima alatt elmondják. A hit megvallása nem csak ima alatt történik, hanem minden lehetséges alkalommal. A muszlimság letagadása az iszlámban csakis olyan helyzetben megengedett, amikor az ember a hit megvallása miatt komoly veszélybe kerülne.

2. Ima (szalát)

Az iszlám vallásgyakorlatának naponta rendszeresen ismétlődő eleme a napi ötszöri kötelező ima. Ellentétben a keresztényterminológiával, az ima az iszlámban kizárólag egyfajta, rituálisan erősen kötött formát jelent. Minden más Istenhez való fordulástfohászként (duá) értelmeznek. Az öt kötelező ima öt különböző napszakban történik.

3. Adakozás (zakát)

Az adakozás, a szegények segítése az iszlám felfogásában a vallásgyakorlat része. A zakát fizetése a szegények számára egy évben egyszer, ramadánkor kötelező. Ennek mértéke a rendelkezésre álló, nem a közvetlen létfenntartásra szolgáló vagyon 2,5%-át jelenti (egyes terményekben, állatokban álló vagyonra más mérték vonatkozik). A zakátot a tradicionális muszlim országokban egyfajta adóként szedik, vagy mecseteken keresztül osztják el. A mecsetek esetleges személyzetének fenntartására azonban a zakát nem fordítható. Ilyen módon nem tekinthető egyházi adónak, vagy ahhoz hasonló adónemnek. A zakátban a muszlim közösség szegény, rászoruló tagjai részesülhetnek. A zakát melletti egyéb, nem kötelező, időhöz nem kötött adakozásból (szadaka), a nem muszlimok is részesülhetnek.

4. Böjt (szaum)

Az iszlámban a böjti hónapban (ramadán), a kötelező böjt hajnalhasadástól (fadzsr) napnyugtáig (magrib) tart. Mivel a napév helyett holdhónapokat használó muszlim naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. A böjt időszaka alatt a hívőnek sem ételt, sem italt nem szabad magához vennie, dohányozni sem szabad, a különösen kegyesek még a nyálukat sem nyelik le. Két egymást követő böjti nap között meg kell törni a böjtöt. Bizonyos esetekben (betegség, terhesség, szoptatás, menstruáció) a böjtöt nem kell, sőt nem szabad tartani, azonban ezt egy későbbi időpontban be kell pótolni, ha pedig ez nem lehetséges (például hosszú betegség miatt), akkor legalább egy szegényt etetni kell minden böjti nap helyett. A böjt megtörése(iftar) Ramadánkor általában fontos közösségi esemény. Ilyenkor tartják a muszlimok a szintén nem kötelező, éjszakai un. tarawihimákat is. A Ramadánon kívül nincsen más vallásilag kötelező böjt, de böjtölni a Ramadánon kívül is lehet, sőt ajánlatos.

5.Mekkai zarándoklat (haddzs)

Minden muszlim kötelessége legalább egyszer életében, ha megteheti elvégezni a zarándoklatot Mekkába, a Szent Mecsethez. A mekkai zarándoklat időponthoz kötött, nem lehet bármikor elvégezni, hanem az iszlám naptár Dzú l-Hiddzsa hónapjának (a muszlim holdnaptár 12. hónapja) 8. és 10. napja között történik. A Haddzs idején kívül a Mekkába látogatók umrát(látogatást) végeznek, amely lényegesen rövidebb és kevesebb rituális mozzanatot tartalmaz, mint a haddzs és többszöri megtétele sem ér fel a nagy zarándoklat áldásaival.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.