Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ipari Forradalom

2014.03.16

 Ipari forradalom alatt a nemzetgazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely változásokat indít el a társadalomban, a demográfia, az infrastruktúra, a művészetek, a tudományok terén is.

Az ipari forradalom megindulását 1780 körül lehet datálni. Nyugat-Európában ekkor minőségi változás ment végbe az iparban, a termelés technikája forradalmian megváltozott, a kézműipart fokozatosan felváltotta a gyári tömegtermelés, és a korábbi energiák ( szél, víz) helyett pedig gőzt kezdték hasznosítani.

E változások előfeltételei közé tartozott a mezőgazdaság tőkés átalakulása, a jól működő hitelszervezet kialakulása és a lakosság növekedése is. E hármas feltételrendszernek leginkább a korabeli Anglia felelt meg. A bekerítések révén kialakuló nagybirtokok valódi kapitalista nagyüzemekké váltak. (elterjedt a vetésfogó, takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány, általánossá vált a trágyázás) A hitel szervezet kialakulásához hozzájárult, hogy 1694-ben megalakult az Angol Bank.

Az ipari forradalom klasszikus korszaka az 1780-as évektől az 1860-as évekig tartott. A fejlődés Angliából terjedt át a kontinensre, elsősorban Franciaországba és Németalföldre, illetve az Egyesült Államokba. A korszak vezető szektora a könnyűipar volt. A XIX. Század második felétől az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági hatalom alapja a nehézipar lett. A tudományos felfedezések új iparágak fejlődését eredményezték.

A klasszikus ipari forradalom a könnyűiparban, ezen belül is a pamutiparban bontakozott ki, hiszen ez volt a legnagyobb kereslettel rendelkező iparág. Az 1760-as évektől az 1820-as évekig tartó időszakot találmányok korának is nevezzük. A lezajló folyamat önmagát gerjesztette. Láncreakciószerűen kelt életre egyik eszköz a másik után, a szövő-, majd a fonógépektől az új energiaforrásig, a gőzgépig. Elsősorban az 1769-ben James Watt által tervezett gőzgép terjedt el. Az így előállított, megnövekedett mennyiségű nyersanyagot, valamint a munkaerőt a lehető leggyorsabban a feldolgozás helyére kellett számítani.

A XIX. Század első harmadát ezért a közlekedés forradalmának is nevezhetjük. A gőz ereje hajtotta a mozdonyokat, a hajókat. Fulton 1807-ben gőzhajót épített. Megindultak a kísérletezések az első vasútvonalakon. A vasúti közlekedés kezdetét hagyományosan attól a mozdonyversenytől számítjuk, amit 1825-ben a Stockton és Darlington közötti szakaszon rendeztek. Ennek győztese volt Stephenson Rocket nevű mozdonya.

A gőzgépek, mozdonyok, sínek gyártása új technikák kifejlesztését igényelte a vasiparban is. A bányászatban elterjedt a szállítószalad és a Davy- lámpa. A kohászatban jelentős változást hozott Henry Cort „keveréses” eljárása, majd a konventeres Bessemer-eljárás.

A XIX. Század közepére Angliából kiindulva általánossá vált a gyáripar, mely szintén bérmunkával dolgozott, min a manufaktúra, de a gépek alkalmazása sok kézi munkát tett szükségtelenné. Lehetővé vált a tömeggyártás, majd a szabványosítással és az alkatrészgyártással az eszközök javíthatósága. Az új találmányok az élet minden részére hatással voltak. A munkaerő iparba áramlása elképzelhetetlen lett volna a mezőgazdaság fejlődése nélkül. Kibontakozott az agrárforradalom (gépesítés, vetésforgó, istállózás, farmergazdaságok, tőkés bérleti rendszer, öntözés), a lakosság száma 150 év alatt ötszörösére nőtt (demográfiai forradalom), csökkent a csecsemőhalandóság. Átrendeződött a lakosság térbeli elhelyezkedése, hatalmas méreteket öltött a városiasodás (urbanizációs forradalom). Az átalakuló gazdaság új társadalmi rétegek keletkezését eredményezte. Kialakult a polgár sajátos típusa, a vállalkozó, és megteremtődött az ipari munkásság. Az új termelési keretek létrehozták az egyenlőre csekély számú középosztályt. A kialakuló munkaerő-felesleg hamarosan munkanélküliséget eredményezett. A kiszolgáltatott munkások először a gépek ellen fordultak, ezek voltak a gépromboló mozgalmak (luddizmus). Az érdekérvényesítés szervezett formájaként jelentkezett 1836-tól Angliában a chartizmus. A mozgalom a nevét alkotmányjavaslatáról kapta, melyet a parlament rendre elutasított. Azonban a korai munkásmozgalmak eredményességét jelzik az 1840-es évektől megjelenő első gyári törvények Angliában.

Az ipari forradalom klasszikus formájában Angliában zajlott le. Itt voltak először adottak a feltételek ( munkaerő, tőke, piac, gyarmatok stb.). Ekkor lett Anglia a „világ műhelye”. A legnagyobb ipari régió Manchester, Liverpool és Birmingham térsége volt ( „Fekete ország”). Emellett London is hatalmas várossá fejlődött. A 19. Század első felében Anglia lett a legiparosodottabb, legtőkeerősebb ország.

Franciaországban is felgyorsult az iparosodás. Textílipari központok alakultak Flandria, Normandia térségében.

További fejlett régiók: Szászország, Szilézia, Cseh-Morva-medence, Lombardia, Rajna-vidék, Berlin környéke.

Az ipari forradalom társadalmi hatásai:

Nagy-Britannia lakossága háromszorosára, az USA-é tizenkétszeresére, Franciaországé másfélszeresére nőtt.

Ennek okai:

Növekvő és minőségileg jobb élelmiszer-termelés

Járványok csökkenése

Ezek hatására nőtt az átlagéletkor (25 évről 47 évre), nőtt az élveszületések száma. Az ipari szektor fejlődésével megindult az emberek városba költözésének folyamata, az urbanizáció. Párizs, Lyon, Antwerpen, Rotterdam elsőként lettek Európa metropoliszaivá. Az USA-ban többek között New York, Boston, Chicago fejlődött világvárossá.

A városiasodás következményei:

Elszegényedés: a városba költözött munkavállalók vagy munkában reménykedők nagy része igen rossz körülmények között élt, rendszerint külvárosban.

Gyökértelenség: a városba költözött emberek elveszítették a falu évszázadok alatt kialakult népi kultúráját, értékrendszerét, társadalmit kontrollját, vallását. Elveszett számukra a feudális rend által nyújtott biztonság, így az egyház szolgálatai: betegápolás, oktatás, lelki segély, szociális gondoskodás, valamint a földesúr jogvédelme. A kapitalizmus kezdeti szakaszában ezeket a szociális és egyéb funkciókat még nem vállalta fel az államszervezet.

Második ipari forradalom:

A 19. Század 60-as éveire Nyugat-Európa fejlett országai már túljutottak a klasszikus ipari forradalmon, és az újabb fellendülés időszakába léptek. Ennek a fejlődésnek a központjai Németország és az USA voltak. Az iparosodás új energiahordozók, új anyagok és találmányok elterjedésével a második ipari forradalom korszakába jutott. A gazdasági fejlettség fő mutatója az acéltermelés lett. Előállításának módszerei: Bessemer-eljárás, Thomas-módszer, Siemens-Martin-kemence. A jó minőségű acél tette lehetővé a gépgyártás új ágainak a felfutását pl. autóipar, hadiipar, erőgépek.

A kémia tudományának fejlődése vezetett a vegyipar felfutásához. Az eredmények új anyagok tömeges szállítását tették lehetővé: alumínium, papír, gumi, cement, kerámia, mosószóda, építőanyagok… Megindult a műanyaggyártás és feldolgozás. Az ammóniagyártás lehetővé tette a műtrágyák gyártását. Hatalmas jelentőségű a petrolkémia megszületése. A kőolajvegyészet tette lehetővé a közlekedés második nagy forradalmát az autózást. A vegyipar a leggyorsabb ütemben az USA-ban és Németországban fejlődött.

1876-ban Nikolaus Otto dolgozta ki a négyütemű robbanómotor terveit. Találmánya részint a gőzgépeket helyettesítette az üzemcsarnokban, részint megteremtette az autóipart. Az autóiparban a század végén kezdődött meg a tömegtermelés. Egy autógyár számos vegyipari és gépipari-kohászati alapanyagot és terméket igényel, ezért ez az iparág húzóágazatnak minősült ( gumi, benzin, alumínium, akkumulátor, üveg, műanyag). Az első autógyárak: Mercedes Benz, Opel, Ford, Bugatti… Henry Ford alkalmazta először a futószalag- termelést a legendás T modell gyártásakor. Ezen üzemszervezési filozófia szerint működik ma is többek között az autógyártás. A technika lehetővé tette a légi közlekedést is. 1900-ban Zeppelin kormányozható léghajót tervezett. 1903-ban a Wright testvérek motoros repülőgépen emelkedtek a magasba.

Elektromosság:

Faraday- elektromágneses indukció

Jedlik Ányos, Siemens, Gramme – dinamó és a generátor

Zipernowszky, Déry, Bláthy – transzformátor

A kutatások lehetővé tették, hogy meginduljon az elektromosság tömeges felhasználása. Elterjedtek a gépeket meghajtó villamos motorok, Edison találmányai lehetővé tették a közvilágítást, megújult a városi tömegközlekedés.

A legnagyobb villamossági berendezéseket gyártó cégek: General Elecric, Western Electric, Siemens, AEG.

Bell 1876-ban feltalálta a telefont. Nem sokkal ezután Puskás Tivadar telefonközpontot tervezett. Pest-Budán megszólalt a telefonhírmondó. A forradalmi találmányok jelentőségét szintén az USA-ban ismerték fel elsősorban.

Hertz kísérletei nyomán megismerhette az ember az elektromágneses hullámokat s ezzel a rádiótechnika alapjait.

A kommunikáció, a vegyipar és művészet összekapcsolódását jelentette a fényképezés és filmezés megindulása.

A találmányok, újítások a hadiiparra is hatással voltak. Megjelentek a gyorstüzelő fegyverek, a harci járművek, tökélesedett a hírszerzés és a felderítés. A 20. Század elején új fegyvernem született: a légierő.

Az új befektetésekhez sokkal nagyobb tőkemennyiségre volt szükség, mint azelőtt; megszaporodtak a részvénytársaságok. Mivel a tőkés állam csupán a keretet adta a gazdasághoz, de annak folyamataiba nem avatkozott be, tág teret kapott a piaci küzdelem, gyorsan differenciálva annak szereplőit. Konkurenciaharc indult, melynek eredményeként csak a tőkék összeolvadásával kialakult nagyvállalatok a monopóliumok maradtak talpon. Új jelenség, hogy a bankok is részeseivé váltak a termelő vállalatoknak; kialakult a finánctőke.

A monopóliumoknak számos formája volt:

Kartell: a részt vevő vállalatok megegyeznek a piac felosztásában, az árakban-bérekben, a verseny korlátozásában. Laza kapcsolatot jelent, és megtartják önállóságukat.

Szindikátus: vállalati önállóságuk egy részét egy központi szervre ruházzák, amely az anyagbeszerzést és az áru értékesítését végzi. Szorosabb fajta együttműködés, jogi önállóságot megtartják de gazdaságilag szorosabb együttműködés.

Konszern: a bankok irányítása alatt különböző iparágakból létrejött nagyvállalat. Jogi önállóság megmarad.

Tröszt: egy-egy iparág vezető vállalatainak összeolvadása. Jogi önállóság megszűnik, és a résztvevők részvényes formában részesednek a haszonból.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.