Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Mohácsi Csata

2014.03.16

1,Előzmények:

II Ulászló (Jagelló) úgy nyerte el a koronát, hogy a magyar rendek körülbástyázták jogaikat, vagyis nem szedhetett be rendkívüli hadiadót, megfogadta, hogy saját pénzén védi az országot és a rendekkel együtt kormányoz. Nem tudta megerősíteni a királyi hatalmat. A királyi jövedelmek rövid idő alatt apadni kezdtek, a végvári rendszert nem tudta fenntartani, s a zsoldos haderő felbomlott.

A bárok a királyi tanácson keresztül irányították az országot, a köznemesség a vármegyékben, országgyűléseken próbálták ellensúlyozni a bárok hatalmát.

Werbőczy István a hármas könyvben összefoglalta a szokásjogot. az országot a szent Korona testesíti meg, melyet a rendek és az uralkodó közösen alkotnak.a rendek lemondtak jogaik egy részéről, de megmaradt a joguk a törvénalkotásra. a köznemesség Szapolyai János báró mögött sorakozott fel. Erdélyi vajdaként igényt tartott a koronára, így az országgyűlés elfogadta a rákosi végzést, miszerint csak magyar születésű királyt emelnek a trónra. Ulászló és a bárok a Habsburgokhoz közeledtek.

1514-ben a bárok és a köznemesek ereje kioltotta egymást, így az ország kormányzása nehézkessé vált.

Bevezették a fejenkénti adózást, ezzel gyorsították a jobbágyság helyzetének romlását.

Baróczi tamás esztergomi érsek a pápai felhívást keresztes hadjáratra

A nemesek ellenezték féltek a parasztság felfegyverzésétől.

A hadjárat élére az egyszerű végvári katonát állították Dózsa Györgyöt. az elégedetlenség fokozatos nőtt a parasztok megtámadták a nemesi udvarházakat. igy jobbágyfelkelés lett.

A jobbágyok főseregét Temesvárnál a főúri párt vezére, Báthori István verte le, Szapolyai segitségével. Elvették a szabadköltözési jogot, fegyverviselési jogát, és heti egy nap robot.

A végvárak állaga egyre romlott, és a katonák szétszledtek. Ulászló nem biztosított védelmet a törökökkel szemben.

A gyermekként trónra kerülő II Lajos a belpolitikai zűrzavarban nem fordított kellő gondot a török veszély diplomáciai elhárítására (a békét sem újította meg).

2, Mohácsi csata:

                                                

Szulejmán hadai elfoglalták Nándorfehérvárt, az ország nyitva állt a törökök előtt.

Tomori Pált nevezték ki a délvidék főkapitánnyá, de ő sem ért el sikereket.

1526-ban Szulejmán ismét támadást inditott. A király hadba hívta a nemeseket és a bárokat, de csak lassan gyülekeztek, A mohácsi síkon Tomori Pál kisérletett tett a törökök feltartoztatására, a csata teljes vereséggel végződött, a magyar bárok és főpapok jelentős része elesett. A király menekülés közben a csele-patakba veszet.

Szulejmán bevonult Budára, katonái kirabolták a várakat és mindent felégettek. Mindenki menekült, ahogy tudott, Szulejmán még ebben az évben elvonult seregeivel és foglyok tízezreivel.

Az ország azonban király és végvárvonal híján kiszolgáltatottá vált a török hódítással szemben.

Következményei:

Először Szapolyai János szerezte meg a koronát, majd a bárok megválasztották I Ferdinándot, aki a bátyjától kapott segélyen zsoldos hadsereget toborzott és Szapolyait Lengyelországba száműzte. A pénz elfogyott a hadsereg szétszéledt és Szapolyai pedig visszatért Erdélybe. Az ország kettészakadt. Szapolyai a töröktől kért segítséget és kapott támogatást. A szultán beavatkozása a magyar belügyekbe megerősítette az ország kettészakadását.

Szulejmán hadat üzent a Ferdinándnak,Szapolyainak átadta az elfoglalt budai várat,A törökök próbálták bevenni Bécset de nem sikerült így egyértelművé vált hogy a két nagyhatalom nem bír egymással.A harc állandósult.A bárok azok mellé társultak ahol éppen kedvező volt.I Ferdinánd és Szapolyai Váradon megállapodást kötött,ezzel elismerték egymás királyságát,ugyanakkor Szapolyai az utódai nevében lemondott a hatalomról hogy az ország egyesülhessen.A megállapodás titkos volt hiszen a szultán nem fogadta volna el.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.