Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szónoki Beszéd

2014.03.17

Az érvelő típusú szöveg alapját - akár szóban, akár írásban közöljük – a klasszikus retorikából ismert szónoki beszéd adja.

Felépítése:
  - bevezetés
  - elbeszélés
  - részletezés
  - bizonyítás
  - cáfolás
  - befejezés

Bevezetés: - az érzelmekre hat

  feladatai: - a jóindulat megnyerése (megszólítás, dicsérés)

- figyelemfelkeltés (hangsúlyozzuk a téma fontosságát)

- a téma megjelölése

- a megértés előkészítése (téma megjelölése, fontosabb adatok)

- a kifejtés menetének vázlata (kapcsolatteremtés a bevezetés és a beszéd fő részei)

Elbeszélés:
  -  a beszéd fő gondolatának a rövid ismertetését, a téma megjelölését jelenti
  - megfogalmazzuk azt a tételt, amik később részletezni, bizonyítani fogunk
  - rövidség, világosság, tárgyszerűség, tömörség
  - megfogalmazhatunk egy tétel vagy több tételmondatot is
  - az érvelő szöveg alapja

Részletezés:
  - az elbeszélésben megfogalmazott tételt fejti ki bővebben
  - példával szemléltetjük a tételmondat tartalmát
  - kitérőt is tehetünk (személyes élmény elmesélése)
  - főtételt fejtjük ki legelőször
  -  ha egyszerű, ismert a téma, akkor el lehet hagyni

Bizonyítás:
  - legfontosabb rész
  - saját álláspontunk igazolásának a bizonyítása
  - összegyűjtjük és alkalmazzuk (pl.: törvények, tanúk)
  - mi maguk teremtjük -  a retorika tudományának segítségével a jelekből, a tényekből, a példákból érveket alkotunk.

Cáfolás:
  - az ellentétes vallók véleményét megcáfoljuk

Befejezés:

  - érzelmekre hat

Feladatai: összegzés, kitekintés, érzelmi zárás

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.