Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyelvcsaládok

2014.03.16

- összevető nyelvvizsgálat: szókészlet és nyelvtani rendszer

Nyelvrokonság: Nyelveknek közös eredeten alapuló kapcsolata.
Nyelvcsalád: Egy közös nyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja.

Nyelvrokonságunk kutatásának kiemelkedő alakjai:

Sajnovics János: Csillagász, a norvégiai lappok nyelvét tanulmányozta. Elsőként kereste módszeresen (szókészlet, nyelvtani rendszer) és helyes irányban a magyar nyelv rokonságát.

Gyarmathy Sámuel: A 19. században a rokonságot több finnugor nyelv összehasonlításával, nyelvtani egyezéseinek keresésével bizonyította.


 

SZÓKÉSZLET: -alapszókincs vizsgálata:
pl. -számok elnevezései

-rokonsági viszonyok

-testrészek

-egyszerűbb cselekvéseket kifejező igék

-egyszerűbb tulajdonságokat kifejező melléknevek

-természeti jelenségek, domborzati formák nevei

-állat-, és növénynevek

-korabeli életmódra, öltözködésre, lakásra, ételekre, foglalkozásokra utaló elnevezések.

-a magyar nyelv az urali nyelvcsaládból származik, azon belül a finnugorból.

-az alapszókincs 1 vagy 2 szótagos

-a szavak jelentése nagyjábó megegyezik a rokonnyelvek szavaival

a „ragasztó” nyelv-> a ragokat összeköti a szóval

szabályos hangmegfeleltetés: (A szabályos hangmegfelelés nem az azonos jelentésű szavak hasonló hangzását jelenti)

Magyar

Finn

hal

kala

három

kolme

ház

kata

kéz

kete

víz

vete

 

-a finn nyelvből a magyar nyelv 1-6 vette át a számokat
-finnben az elöl lévő „k” a magyarban „h”-ra változik

-ha magas mghangzó követte a „k” hangot a finnugorban, akkor az „k” hang is maradt

-finnben a „t” a magyarban „z”-re változik
-a finnben az „nt” a magyarban „d”-re változik

-a finbben a „p” a magyarban „f”- re változik

-nincsenek „nemek” -> nincs elkülönítés

 

Nyelvtani rendszer:  


-körülményeket nem elöljáró szavakkal (prepozíciókkal) fejezi ki, hanem agglutináló, ragozó nyelvtoldalékot használ (angol: izoláló, különálló egységek; német, orosz: szótő vége változik, felktáló, hajlító nyelvek)

hasonló toldalékok – igei személyragok, melyek a személyes névmásokból alakultak ki (lát én->látom)

birtokos személyjelek megléte ezek is személyes névmásból alakultak ki (ház én ->házam)

határozó ragok – -n a helyviszony kifejezésére (-on, -en, -ön)

többesszám jele -k

jelző megelőzi a jelzett szót

-A finnugor elemből származnak a „k” többesjel, a középfok „bb” jele és az igei idő- és módjelek, „t” tárgyrag.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.