Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Diakrónia, szinkrónia

Az emberiség 3-6 ezer féle anyanyelven beszél, ezekben vannak közös vonások, ezek összessége az emberi nyelvet alkotja. A nyelvek eredetét már régóta kutatják, a tudósok, ám csak feltételezésekre hagyatkozhatnak. Lehet, hogy egy nyelvből ered az összes többi, ám lehet, hogy több ősnyelvből származnak. Az egyetlen ősnyelvet feltételező elmélet a monogenezis, a több ősnyelvet feltételező elmélet a poligenezis.

Szinkrónia:

A szinkrón, vagy leíró vizsgálat tárgya a nyelv egyidejű állapota, célja pedig annak megállapítása, hogyan működik vagy működött a nyelv az adott időszakban. A diakrón, vagy történeti vizsgálat tárgya ezzel szemben a nyelv időbeli egymásutánja, célja pedig annak megállapítása, hogy mi, hogyan és miért változott meg, s mi maradt változatlan az idők folyamán. A szinkrónia és a diakrónia sajátos viszonyban van egymással. A szinkrón rendszer az egyidejű állapot sohasem statikus, mindig mozgással van tele, s ezek a mozgások a történeti változások részei, azoknak a pillanatnyi állapotát mutatják, s értelemszerűen azok törvény- szerűségeinek felelnek meg. A szinkrónia a jelenbe átnyúló diakrónia, amely mindig történeti alapokon nyugszik. A nyelvtörténet viszont egymással szorosabb, lazább összefüggésben volt, amely a múltbéli nyelvi történések, mozgások folyamataként értelmezhető. A nyelvtörténeti láncolat utolsó láncszeme a mindenkori jelen, a nyelvtörténetnek változatos és változó, nyitott, dinamikus szakasza. Vele szemben a folyamat valamennyi többi láncszeme változatos, de már nem változó, zárt szakasz.

A nyelv élete tükrözi egy nép történetének, az emberi gondolkodás és kommunikáció fejlődésének különböző állapotait, állomásait. Egy nyelvről úgy kapunk hiteles képet, ha figyelembe vesszük ezeket a változásokat, fejlődési tendenciákat is. „A nyelvi tények időbeli egymásutánja a beszélő számára nem létezik: az ő számára csak állapot van. A nyelvésznek, aki ezt az állapotot meg akarja érteni, szintén meg kell feledkeznie mindenről, ami azt létrehozza, és a diakróniáról nem szabad tudomást vennie. A beszélők tudatába csak úgy hatolhat be, ha a múltat figyelmen kívül hagyja.” A fenti idézet a szinkrón, tehát az egyidejű vizsgálati módszert mutatja be szemléletes hasonlattal. A következő pedig a diakrón vizsgálódást jellemzi: „Amikor a nyelvész a nyelv fejlődését követi, olyan mozgásban lévő figyelőhöz hasonlít, aki a Jura egyik végétől a másikig megy, hogy a kilátás eltolódásait feljegyezze.”

 

Leíró nyelvi vizsgálat.

Görög szóból ered: szű+Kronosz

Egy adott állapotát vizsgálja a nyelvnek több szempont szerint.

Pl.: retorika, stilisztika, grammatika, szövegtan

Szinkron nyelvi vizsgálat pl.: nyelvtipológia.

Nyelvtipológia: az emberi nyelv összességét típusok szerint csoportosítják, 3 típus létezik:

-Izoláló nyelvek: elkülönítő Pl.: kínai, maláj, indonéz

-Flektáló nyelvek: hajlító Pl.: indoeurópai nyelvcsalád és a sémi nyelvcsalád

-Agglutináló nyelvek: toldalékoló, ragasztó pl.: magyar, uráli, altáji és sumér nyelvcsalád

 

Diakrónia:

Feladata:

-eredet és nyelvrokonság vizsgálata

- a nyelv változásainak vizsgálata (hangváltozás, hangtan története, szótövek, toldalékok kialakulása, szókincs változás története, nyelvtani szerkezet kialakulása) korszakokat állít fel

- meg kell találni az ősnyelvet (alapnyelvet), amelyből kialakulhattak a különböző nyelvek. Így lehet megállapítani a nyelvek közötti rokonságot.

 

Európai népek nyelvét 3 csoportba sorolhatjuk:

-Indoeurópai nyelvcsalád

-Uráli nyelvcsalád

-Baszk nyelvcsalád

 

Más nyelvcsaládok:

-kínai, tibeti (1,5 milliárd ember)

-paleoszibériai nyelvcsalád (25000 ember)

 

Történeti nyelvi vizsgálat.

Görög szóból ered: Dio+Kronosz

Egy adott nyelvnek különböző korokon keresztüli vizsgálata.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.