Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nyelv mint jelrendszer

2014.03.16

 A hang a beszéd része, beszédjel. A fonéma ennek a beszédjelnek az elvonatkoztatott nyelvi formája, tehát a fonéma a nyelvi rendszer része.

A magánhangzók képzésében, nagy szerepe van a nyelvnek és az ajkak mozgásának. A mai magyar nyelvnek 39 hangja van.

A nyelv vízszintes mozgása szerint beszélhetünk elölképzett ( i, í, ü, ű,ö,ő,é,e) és  hátulképzett ( u, ú, o, ó, a, á) hangokról.

A nyelv függőleges mozgása szerint elkülönítünk felső ( u, ú, ü, ű, i, í) középső (o, ó, ö, ő, é) alsó (a, e) és legalsó (á) nyelvállású magánhangzókat.

Az ajkak működése szerint lehet ajakkerkítéses (u, ú, o, ó, a, ü, ű, ö, ő) illetve ajakréses (á, i, í, é, e). A képzésben fontos szerepe van az időtartamnak is, így megkülönböztetünk hosszú (á, í, é, ú, ű, ő) és rövid (a, e, i, ö, ü, o, u).

  Magánhangzó törvények

1.           Hangrendi harmónia – ez a magánhangzók típusát szabályozza a szavakban:

-      csak elölképzett (erdő, üveg)

-      csak hátulképzett (rágó, utas)

-      vegyes (disznó, szótő)  

2.           Toldalékok illeszkedése

-      2 alakú toldalékok hangrendben illeszkednek a szótőhöz (madárnak, erdőnek)

-      3 alakú toldalékok (-hoz, -hez, -höz) az egyik magas hangrendű toldalékban ajakréses, a másikban ajakkerekítéses a magánhangzó, tehát a 3 alakú toldalékok ajakműködés szerint is illeszkednek. Ez az illeszkedés törvénye.

3.           Hiátustörvény – ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, gyakran egy ejtéskönnyítő „j” hangot toldunk be. (fiú, dió)

 

A mássalhangzók csak egy magánhangzóval együtt alkotnak szótagot.

A mássalhangzók a hangszalagok állásától függően lehetnek.  

Zöngés: b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, v, z, zs (+ly)

Zöngétlen: c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty

Amikor a mássalhangzókat képezzük a levegő a szájüreg valamelyik részén akadályba ütközik ( kivéve a „h” hang képzésénél). Akadályt képezhetnek az ajkak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv.

A képzés módja szerint elkülönítünk:

·        zárhangokat: b, p, d, t, g, k

·        orrhangokat: m, n, ny

·        réshangokat: v, f, z, zs, l, sz, s, j=ly, h

·        zár –és réshangokat: dz, dzs, c, cs, gy, ty

·        pergő hangokat: r

A képzés helye szerint megkülönbözetünk:

·        ajakhangokat: b, p, m, v, f

·        foghangokat: d, t, n, z, zs, l, dzs, dz, r, sz, s, c, cs

·        szájpadláshangokat: g, k, ny, j=ly, gy, ny

·        gégehangokat: h

Mássalhangzó törvények:

§  zöngésség szerinti részleges hasonulás (mosdó, dobta)

§  képzés helye szerinti részleges hasonulás (azonban, színpad)

§  írásban jelöletlen teljes hasonulás (szállj, hagyja)

§  írásban jelölt teljes hasonulás ( képpel, rázza)

§  összeolvadás ( tanítja, költség)

§  mássalhangzó-kiesés ( nézd meg, mindnyájan)

mássalhangzó-rövidülés (otthon, többre).

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.