Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Babits Mihály

2014.03.16

 Ady mellett Babits (1883 - 1941) volt a Nyugat legmarkánsabb arcélű lírikusa. A XX. század legműveltebb írója: eredeti nyelven olvasta végig csaknem az egész európai irodalmat.Nyelvtehetsége tette legkiválóbb műfordítónkká. Lefordította többek közt Dante Isteni színjátékát is.


Szekszárdon született 1883-ban értelmiségi családból. Apja erkölcsi szigora s anyjának finom műveltsége, a család mély vallásossága rányomta bélyegét életére. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten később Budapesten tanított. A Holnap antológiában, majd a Nyugatban jelentek mag versei. A háború alatt pacifista versei (1917: Fortissimo) miatt elvesztette tanári állását. 1919 januárjában egyetemi tanárrá nevezték ki. Az ellenforradalom győzelme után egyetemi tanszékétől és tanári nyugdíjától megfosztották. Élete vége felé az erkölcsi felháborodás fordította szembe a fasiszta embertelenséggel. Alkotóereje teljében halt meg hosszas szenvedés után gégerákban 1941-ben.

 

In Horatium (1909):

Első kötetének - Levelek Irisz koszorújából - legelső verse is ezt a nyugtalan kutatást tükrözi. Az In Horatium latin cím, magyar jelentése: Horatius ellen vagy Horatiusszal szemben.
Ars poeticának(a gondolati líra egy költeménytípusa; magáról a költészetről, a költészet lényegének gondolati megragadásáról, költészet értelméről szól.) is felfoghatjuk a fiatal Babitsnak ezt a költeményét. A bevezető négy sor:

Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg!
ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha
   nem hallott verseket ma, múzsák
      papja, erős fiatal füleknek
.

Horatius-idézet, s ez egyben kihívás is. Az ókor és a világirodalom egyik legnagyobb költőjéhez, Horatiushoz méri magát: hozzá hasonlóan "soha nem hallott verseket" akar dalolni. A továbbiakban is a görög filozófiára hivatkozva a világ folytonos mozgását fejezi ki a gyors, rövid mondatokkal. S ebből az élményből vonja le a saját célkitűzését: "Ekként a dal is légyen örökkön új." Horatius az arany középutat propagálta, Babits ezzel szemben a "soha-meg-nem-elégedés" himnuszát akarja "dallani": a költészet legyen mindig új, tűz, örökös lobogó.
 

 

A lírikus epilógja (1904):

A vers szonett formában íródott.
Az első strófában felhangzik a hiábavaló erőfeszítés ("birok"), a valóság és a vágy ellentmondó feszültsége: a mindenséget megverselni vágyó költő csak az "én"-ről, önmagáról tud énekelni. Az önmagába zártság fokozódó keserűségét, sőt undorát érzékeltetik az "én"-hez kapcsolódó metaforák, hasonlatok: "vak dióként dióban zárva". Az én-nel szemben álló mindenség ezzel párhuzamosan veszít konkrétságából, halványabbá válik. Ezt jelzi az igék határozottabbá válás is. Az első versszakban még világosan beszél a mindenség létéről: "a mindenséget vágyom versbe venni". A következőben az "azt hiszem" már kétségbe vonja létezését. A harmadik versszak "jól tudom" igéje határozottan tagadja az énen kívüli világot: a vágy nyila még kiszökhet, de hiába, mert a vágy "sejtése csalfa". A lélekben lezajló vita negatív eredmény hívja elő az énhez kapcsolódó újabb metaforákat az utolsó strófában, s ezeket a rímhelyzet még ki is emeli. S a megszokottal fordított sorrendben jelenik meg: "ómega s az alfa". Az alfa és az ómega szimbolikája ugyanakkor az én világának végtelenségét sejteti.
A költőt gyötri a világ megismerhetőségének tagadó világszemlélet, elfogadásába nem tud belenyugodni.

 

Fekete ország:

 

·        botránykő és létszimbólum

·        tragikus világszemlélet a vers egyhangú színvilágában tükröződik

·        költői eszközök – főleg ismétlés, halmozás (45-ször „fekete” szó)

·        szecesszió jelen van benne

·        Babits szélsőségesen használja a hangzás nyújtotta lehetőségeket (avantgarde)

·        állókép dinamikus bemutatása

·        Himnusz Irishez ellenverse

·        játék a stílussal és a szavakkal

·        variációk tarkasága jellemzi

kívülről befelé haladó szerkesztés, végén lelassul.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.