Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Arany János

2014.03.16

 1. Bevezetés:

     Sokoldalú: Költő, műfordító, lapszerkesztő, minisztériumi fogalmazó, tanár, az irodalmi élet szervezője.

     A nemzeti klasszicizmus vezéralakja

     Balladái miatt a balladaírás Shakespeareének nevezik

     Az ’50-es éveket más néven „nagykőrösi évek” -nek is szokás nevezni. Ebben az időszakban ugyanis Nagykőrösön gimnáziumi tanár. Művei a szabadságharc bukásának hatására levert hangulatúak, lemondás, rezignáltság jellemzi őket. A költészet többé nem fontos.

2. Verselemzés:

Letészem a lantot

     Műfaja: elégiko óda

     Címe mondatcím, ami megismétli a költemény első sorát.

     A lant a költészet jelképe.

     Egy lelkiállapotot rögzít.

     Minden vsz. végén az utolsó két sor refrénszerűen ismétlődik, az utolsó vsz-ban ez megváltozik.

     Pesszimista hangulatú.

     Rövid tömör mondatokból áll.

     Érték és időszembesítő.

     1 tagú metafora (tűz).

     Szinte minden érzékszervhez szól, amikor bemutatja a pozitív múltat.

     3. vsz-ban utalást tesz Petőfire és barátságukra.

     A 4. vsz-ban bemutatja, hogy mik voltak verseik témái.

     Az 5. vsz. szenvedélyes, múlt – jelen összehasonlítása.

     A 6. vsz. visszatér a j elenbe. Bírálja saját költészetét. Evokáció: „Pusztába kiáltott szó”. Költői kérdések. 3 pont elgondolkodtatás.

     A 7. vs z. keretet alkot a Letészem a lantot mondattal. Egytagú metafora: költő=fa, virágai=versek. A megváltoztatott refrénnel lezárja a verset.

 

Kertben

     Műfaja: elégia (Disztichonban írt epikus-lírai műfaj. Panaszdal. Fájdalmas, borongós hangulatú, a végén megnyugvásban feloldódik.)

     Cím: kert: ősi toposz, itt tartózkodik a lírai én.

     A kert két szinten jelenik meg:

     egy valós földdarab

     világszimbólum

     Téma: az emberi közöny, magára maradottság, fásultság.

     Elégikus indítás, nyugodt, szomorú, tétova mozgás, a költő kertészkedés közben tudomásul veszi a halált.

     Magányos gerle: férj

     A 3. vsz-ban a férj koporsót készít. Itt megjelenik az élet útja: bölcső -> koporsó

     Az emberi gonoszság megjelenését a költő kurzívan, dőlt betűvel jelöli, ezzel kiemel.

     Az 5. vsz-ban visszatér az 1. vsz. 1. sora. Indulatok, költői kérdés.


     6-7. vsz. élet= zsúfolt táncterem metafora. Közös tul.: zsúfoltság, közöny, sürgés-forgás, tehetetlenség, önzés. A vers végén a kertész szerepét a halál veszi át.

Lejtőn

     Műfaja elégia.

     Cím: álszintagma, helyzetet ábrázol, címke szerepű

     A romantika által kedvelt napszakban, este játszódik a költemény.

     A vers alapja az élet=út.

     Visszaemlékezés.

     Érték és időszembesítő.

     Megszemélyesíti az éjt.

     Hasonlat.

     A múlton gondolkodik, majd visszatér a jelenbe.

     Pesszimista zárás.

3. Befejezés

     Mindvégig című műve az Őszikék kötet része, amely egy önmegszólító vers. Arany saját magát szólítja fel az alkotásra minden körülmény között az 1850-es Letészem a l antot című alkotásával szemben.

     Arany a 19. század 2. felének legjelentősebb alkotója volt, aki a legjelentősebb életművet hagyta hátra.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.